2 nappal ezelőtt posztolta a cseh soros elnökség a Twitteren, hogy összejött a négy elemből álló alku a tagállamok nagyköveti ülésén, így tehát az Ukrajnának szóló 18 milliárd eurós programról, a 15%-os globális minimumadóról, a magyar helyreállítási programról és az EU-pénzek felfüggesztéséről is. Az alkut írásos eljárásban fogják a következő órákban jóváhagyni a tagállamok.
Négy nagy ügy csúszott össze
| A nagyköveti ülésen ez a négy téma ebben a sorrendben kerül megtárgyalásra, és a jelek szerint ezen koreográfia mentén haladt végig a cseh soros elnökség. Így tehát előbb megkérték az árat a tagállamok, és utána adtak a magyar kormánynak. Ez azt jeleti, hogy a kérés az volt: a magyar kormány is támogassa az ukrajnai programot és a minimumadó ügyét egy friss engedményért cserébe, és utána jóváhagyták a magyar helyreállítási programot és a felfüggesztési ügyben is döntés született. Mivel tehát a mai ülésen megszületett a nagy csomagalku, azaz a magyar kormány engedett, és ezért cserébe a többi tagállam is engedett, ezzel magyarázható az, hogy miért nem kérte Orbán Viktor kormányfő azt, hogy a csütörtöki EU-csúcson vitassák meg a magyar felfüggesztési ügyet. |
Mi a konkrét megállapodás?
A magyar kormány – Szijjártó Péter ma délutáni nyilatkozatától eltérően – mégis belement abba, hogy a közös uniós adósságvállalási megoldáson keresztül támogatja Ukrajnát (nem pedig bilaterális alapon, mint ahogy akarta). Ezután pedig a magyar kormány elfogadta a globális minimumadó második pilléréhez csatlakozást egy friss engedmény tükrében.
Ezen kedvező magyar lépésekért cserébe a tagállamok elfogadták a magyar helyreállítási tervet, illetve 65%-ról 55%-ra csökkentették a felfüggeszteni javasolt arányt a három érintett magyar Operatív Programban. Utóbbi azt jelenti, hogy mintegy 6,3 milliárd eurónyi felzárkóztatási forrásunk ragad be addig, amíg a 17 féle közbeszerzési és korrupcióellenes intézkedést maradéktalanul teljesíti a kormány (amiből 11 konkrét pontban még mindig hiányosságokat és gyengeségeket talált a Bizottság a múlt pénteki értékelésében).
Egyedül Hollandia tartózkodott a magyar helyreállítási programról szóló szavazáson, a többiek mind jóváhagyták, míg a magyar EU-pénz felfüggesztési arányról szóló szavazásnál az összes tagállam, tehát még a lengyelek is megszavazták a felfüggesztést – némileg csökkentett mértékben (7,5 milliárd helyett 6,3 milliárdot).
Azzal, hogy a helyreállítási program 5,8 milliárd eurós támogatási keretét elfogadja a Tanács, elhárul a veszélye annak, hogy a 80%-nyi részét elbukja az ország (ez akkor következett volna be, ha év végéig nem fogadta volna el a Tanács a programot). A gyakorlatban azonban csak azután fér majd hozzá az ország a kerethez, ha előtte a 17 fenti vállalást is tartalmazó, összesen 27 féle szuperfeltételt teljesíti, benne 4 kulcsfontosságú igazságügyi reformmal. Éppen ezért továbbra is az a valószínű, hogy leghamarabb a késő tavaszi-nyári hónapoktól tud ténylegesen forrásokat lehívni majd a kormány a helyreállítási programból, illetve a most felfüggesztési alá kerülő keretből.
Időközben felkerült a Tanács oldalára a négy nagy konkrét ügybeli megállapodásból háromnak az eredménye: a globális minimumadó második pillérbeli megállapodásának részletei itt, a magyar helyreállítási program elfogadása itt, a 6,3 miliárd eurónyi felfüggesztés részletei pedig itt érhetők el.
Az ukrajnai támogatási program részletei a szombati állapot szerint itt érhetők el, amely még nyitva hagyta az ajtót a Tanács arra, hogy ha Magyarország meggondolja magát, akkor a közös adósságvállaláson keresztüli úton halad tovább az EU.
Most tehát az fog történni a mai alku alapján, hogy a cseh soros elnökség az írásos eljárásban azt a költségvetési jogszabályt is szavazásra viszi, ami egyhangúságot követel meg, de múlt héten Varga Mihály pénzügyminiszter az Ecofinben még átmenetileg blokkolta azt az utat. Így mivel létrejön az egyhangú támogatás, a közös adósságvállaláson keresztüli ukrajnai finanszírozási megoldás kerül az Európai Parlament elé jóváhagyásra.
