Az uniós tagállamoknak, így Magyarországnak is a nyár végéig kell kidolgoznia az energiaátmenetét és az orosz fosszilis energiaimporttól való függés csökkentését szolgáló úgynevezett RepowerEU tervét. Ezt e hónap végéig kell benyújtania az Európai Bizottságnak. A dokumentum 2600 milliárd forintnyi, jórészt uniós támogatásra alapuló fejlesztést tartalmaz.

Napokon belül az uniós illetékesek asztalán lesz Magyarország RepowerEU terve, amely az Európai Unióban tavaly májusban életbe lépett tervhez illeszkedve fogalmazza meg a hazai energiaátmenet, az energiamegtakarítás és az energiaimport-diverzifikálás lépéseit és szükséges forrásait. Az uniós RepowerEU-t az Európai Bizottság azokra a nehézségekre és az energiapiaci zavarokra történő válaszlépésként fogalmazta meg, amelyeket az Ukrajna elleni orosz katonai agresszió okozott.

A magyar terv tizennégy reformintézkedést és tizennégy beruházást tartalmaz. A – kritikusai szerint túl rövid időre – társadalmi egyeztetésre bocsátott anyagban foglaltak megvalósítása mintegy 2600 milliárd forintnyi fejlesztést takar. 

Az ország minden részét érintő programelemek elsősorban a hálózatok fejlesztését, az ipar zöldítését, a megújulók fokozott hasznosítását és az energiahatékonyság javítását célozzák.

A keretből több mint 460 milliárd forintot meghaladó értékben kerülne sor egyebek mellett a hálózatfejlesztést, a megújuló energiatermelés és -felhasználás fokozását célzó beruházások. A REPowerEU fejezet további több mint 2000 milliárd forint vissza nem térítendő és hitel felvételét teszi lehetővé. A végső cél az ország energiaszuverenitásának elősegítése, a biztonságos és megfizethető ellátás, az energiarendszer fenntarthatósága és a célzott iparfejlesztés.

Az uniós Statista ez év augusztusában nyilvánosságra hozott, legfrissebb adatai szerint 2021-ben a Magyarországon felhasznált földgáz 61 százaléka származott orosz forrásból. Ennél nagyobb kitettsége tíz országnak volt.

A felsorolt tervek mindenekelőtt az áram- és a gázrendszer fejlesztéséhez köthetők, azonban nem feltétlenül szolgálják az uniós célt a Magyar Természetvédők Szövetsége szerint, a Levegő Munkacsoport pedig úgy látja, hogy nem az olaj-, áram- és gázipari beruházásokat kellene támogatott uniós hitellel megvalósítani. Sok más mellett mindkét szervezet azzal érvel, hogy Magyarország a fosszilis energiától való függés csapdájából részben a lakossági energiahatékonyság javításán keresztül léphetne ki.

Bejött a közös gázbeszerzés

Érdemes kiemelni az energiaátmenet egyik fő uniós célját, a megfizethető energiaellátást. Az Európai Bizottság honlapja szerint a 2022 áprilisában indított uniós energiabeszerzési platform döntő szerepet játszott a földrész energiabeszerzésének diverzifikálásában. A platform segít összehangolni az uniós intézkedéseket és a külső gázszolgáltatókkal folytatott tárgyalásokat. Így elkerülhető az uniós országok kényszerű árversenye. A platform emellett jobb feltételeket teremthet minden uniós fogyasztó számára. 

Ez év májusában az EU-nak sikerült 25 gázszállítótól ajánlatot beszereznie, összesen több mint 13,4 milliárd köbméter gáz szállítására. Ez bőven meghaladja azt a 11,6 milliárd köbmétert, amennyit az uniós vállalatok az (AggregateEU mechanizmus keretében indított) első pályázaton közösen igényeltek. 

Az uniós vállalkozások most közvetlenül tárgyalhatnak a gázszállítókkal. 2023 végéig további négy pályázat meghirdetése várható.

Az áramkimaradások és az áramhiány elkerülése érdekében az uniós országok megállapodtak, hogy még a tél előtt feltöltik a gáztárolókat. Tavaly november 1-jéig 80 százalékos szintet kellett elérni, ez év novemberéig – és minden további év novemberére – 90 százalékost. Idei vállalását az EU már augusztus közepére teljesítette.