Navracsics Tibor: november végére elindulhatnak az uniós kifizetések

Brüsszelben fontos találkozóra készül a kormány az Európai Bizottsággal. Csütörtökön így közelebb kerülhet a magyar uniós források felszabadítása, és akár már novemberben megindulhat az EU-támogatások folyósítása. A kormány pedig mindent megtesz, hogy olyan készültségben legyenek a tervezett programok, hogy azonnal megindulhassanak a kifizetések. Eközben a kabinet a területfejlesztési politika újragondolására készül – mondta el Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter a Portfolio Budapesti Economic Forum 2023 konferenciáján.

Ha röviden akarok válaszolni, akkor azt mondom, hogy csütörtök után többet tudok: ekkor megyek Brüsszelbe áttekinteni a dolgok állását…

– kezdte előadását Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter az uniós tárgyalásokkal kapcsolatos kérdésekre válaszolva. A politikus és Bóka János EU-ügyi tárcavezető egy nagyobb delegációval utazik Brüsszelbe. Ráadásul még az Európai Bizottság felől is pozitív nyilatkozatok érkeztek a tárgyalás előtt, ami jó előjel az uniós források lehívását illetően. A miniszter így abban bízik, hogy hamarosan feloldhatják a magyar forrásokat.

A miniszter elmondta, hogy a magyar területfejlesztés egyelőre sikertörténet, mivel Magyarország minden régiója felzárkózott az uniós átlaghoz, de ennek üteme az egyes területeken eltérő. Budapest például mostanra már az EU-s fejlettségi átlag 156 százalékát is meghaladja, míg az Észak-Alföld annak csak a 49 százalékát éri el. Szerinte ennek az egyik kiváltó oka, hogy a főváros és környéke kapta a fejlesztési támogatások több mint felét, miközben a legmagasabb az itteni GDP-szint.

NAVRACSICS TIBOR AZ ELMÚLT IDŐSZAKBAN MÁR TÖBBSZÖR BESZÉLT RÓLA, DE MOST IS MEGJEGYEZTE, HOGY A TERÜLETALAPÚ FEJLESZTÉSPOLITIKA ÁTGONDOLÁSÁRA VAN SZÜKSÉG.

Szerinte azért is, mert rendkívül éles verseny zajlik a közép-európai országok között a felzárkózást tekintve. Magyarország ebben a tekintetben is jól áll: a 2004-es 62 százalékról most már 78 százalékig javított, de hasonló teljesítményt ért el több régiós EU-tagállam is. Kiemelte, hogy fejlettségben már lehagytuk Görögországot és mostanra megközelítettük Portugáliát, ami azt mutatja, hogy hatékony a magyar forrásfelhasználás.

Viszont hangsúlyozta, hogy ez csak az országos átlag, a vármegyéket nézve már fragmentáltabb a hazai fejlettségi változásokat mutató térkép. Így már kijön, hogy az elmaradottabb észak-magyarországi területek gyorsabban bővültek, ahogy a szintén kevésbé fejlett Baranya megye is. A Budapestet magába foglaló közép-magyarországi országrészeken kiugró az eredmény, miközben ezek a területek magasabb bázisról indultak. Az eleve fejlettebb Győr-Moson-Sopron felzárkózása viszont lassabb volt, itt is érvényesül a bázishatás, de közben pont a relatív magas szint miatt kevesebb uniós forráshoz juthatott a megye. Ez is azt támasztja alá a miniszter szerint, hogy a területfejlesztésnél új megközelítésre van szükség.

Sokat segíthetnek az uniós források

Navracsics Tibor az uniós források kapcsán kiemelte, hogy a 2014–2020-as EU-s kohéziós források 94 százalékát tudtuk lehívni,

AMIVEL AZ ÖTÖDIK LEGJOBB ABSZORPCIÓS KÉPESSÉGÜNK VAN AZ UNIÓBAN.

Úgy értékelte, hogy „megéri Magyarországnak adni az uniós forrásokat, mert azok jól hasznosulnak, megfelelően felhasználják őket”. De a miniszter ismét hangsúlyozta, hogy az országon belüli területi eloszláson, forráslehíváson lehet még javítani, hogy minden országrész jobban fejleszthető legyen.

A 2021–2027-es költségvetési ciklus kapcsán Navracsics Tibor elmondta, hogy az előző Orbán-kormány által kitűzött fő célok a gazdaság- és infrastruktúrafejlesztés, a versenyképesség javítása, valamint a munkahelyteremtés. Továbbá kiemelte, hogy azt is el akarják érni, hogy a ciklus végére Magyarország az EU öt legélhetőbb országa közé tartozzon.

MEGJEGYEZTE, HOGY ÖSSZESEN 14000 MILLIÁRD FORINTOT VÁRNAK A HÉTÉVES KÖLTSÉGVETÉSBŐL, EBBŐL 9792 MILLIÁRD MEHET AZ OPERATÍV PROGRAMOKRA, MÍG 4418 MILLIÁRD FORINT JUT VIDÉKFEJLESZTÉSÉRE ÉS AZ AGRÁRIUM TÁMOGATÁSÁRA.

Az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalások kapcsán elmondta, hogy tavaly az előzetes tervek szerint fogadták el a partnerségi megállapodást, azonban a horizontális feljogosító feltételek nem teljesítésére hivatkozva Brüsszel leállította a folyósítást. A leginkább az igazságügyi reformok miatt ismert eljárásról azt mondta, hogy „a tárgyalások végső fázisában vagyunk”.

Navracsics Tibor a Budapest Economic Forum konferenciánkon ismertette, hogy májusban elfogadta a parlament az igazságügyi reformot, a szeptemberi bizottsági kérdéseket megválaszolták.

AZT REMÉLI, HOGY A KOHÉZIÓS FORRÁSOKAT BLOKKOLÓ VITÁT MOST CSÜTÖRTÖKÖN LEZÁRHATJA A KORMÁNY.

Az operatív programok esetében sajnálja, hogy még kevésbé érvényesülnek benne a területpolitikai szempontok, mert azt még az előző kormány dolgozta ki. Megjegyezte, hogy így 2294 milliárd forintos programjával a gazdaságfejlesztési rész lett a leghangsúlyosabb, de új elemként kiemelte a digitális megújulási operatív programot, amelyre több mint 732 milliárd forint jut.

A másik nagy forráskészletről, a helyreállítási és ellenállóképességi eszközről (RRF) ismertette, hogy a támogatási rész 2294 milliárd forintot tesz ki, így 24,7 százalék fenntartható a zöld közlekedés fejlesztésére megy, 21,3 százalékot pedig energetikára fordítja a kabinet, de itt is hangsúlyos elem a digitalizáció.

A hitelrész és a RePowerEU támogatásai kapcsán ismertette, hogy ezt szeptemberben igényelte meg a kormány, ami mintegy 1481 milliárd forintnyi további pénzügyi eszközt jelent a fejlesztéspolitikának.

Mindez a nagyátállásokat, a lakossági energiaprojektek támogatását is magába foglalja. Területeit tekintve a demográfiai, körforgásos és zöldgazdasági, továbbá energetikai szelet a domináns a forrásfelhasználási tervekben – ismertette a miniszter.

„A közvéleményben az él, hogy nem férünk hozzá az uniós forrásokhoz. Ez csak részben igaz, mert a horizontális feljogosító feltételek nem engedik meg, hogy megkezdhessük az operatív programok finanszírozását. Azonban vannak kivételek, így előfinanszírozásokat már folyósít a kormány” – mondta el a miniszter előadásában. Ennek kapcsán ismertette, hogy Magyarország – bár nem fér hozzá az uniós alapokhoz – a rendelkezésre álló források 3 százalékát már lehívta, részben uniós előfinanszírozással, részben költségvetési előzetes hozzájárulás révén.

Abban bízom, hogy november végéig a horizontális feljogosító feltételekről szóló tárgyalások lezárulhatnak, és olyan szinten előkészítjük a projekteket, hogy azonnal elindulhasson az uniós finanszírozás

– jelentette ki a miniszter.

A helyreállítási alap esetében 2026 augusztus végéig el kell jutnunk olyan szintre, hogy az adott projekt nemcsak megvalósul, de működésre is képes. Két mentségünk van, amivel számolunk: a minél jobb előkészítés, valamint nem halad zökkenőmentesen a kifizetés több másik országban sem, így szerinte EU-szinten kell újragondolni a határidőket, hogy az RRF valóban segítse a fejlesztéseket.

forras: portfolio.hu